Magyar nyelvű oktatási anyagok tanároknak

Ön a USC Soá Alapítvány magyar nyelvű portáljának vendége. Oldalunkon rövid részleteket,  teljes interjúkat, valamint komplex oktatási anyagokat talál, melyek a Vizuális Történelmi Archívum túlélőkkel és szemtanúkkal felvett interjúiból készültek.

Kun Ágnes

Az 1944-es budapesti gettósítás során Ágnesnek sikerült édesanyjával maradni, bár a nyilasok többször is szét akarták őket választani.

Kun Ágnes (sz. Boskovitz Ágnes) 1940-ben született Budapesten. Ágnes még egészen kicsi volt, amikor édesapját behívták munkaszolgálatra. 1944 végén édesanyjával az óbudai téglagyárba vitték, ahonnan a budapesti gettóba kellett vonulniuk. A gettót 1945 januárjában szabadították fel a szovjet csapatok. Ágnes édesapja Ukrajnában halt meg.

  • Kun Ágnes

    Az 1944-es budapesti gettósítás során Ágnesnek sikerült édesanyjával maradni, bár a nyilasok többször is szét akarták őket választani.

    Kun Ágnes (sz. Boskovitz Ágnes) 1940-ben született Budapesten. Ágnes még egészen kicsi volt, amikor édesapját behívták munkaszolgálatra. 1944 végén édesanyjával az óbudai téglagyárba vitték, ahonnan a budapesti gettóba kellett vonulniuk. A gettót 1945 januárjában szabadították fel a szovjet csapatok. Ágnes édesapja Ukrajnában halt meg.

  • Székely Éva

    Éva arról beszél, hogyan élte túl a nyilasok razziáját 1944 telén, Budapesten. Egy fiatal magyar nyilas el akarta vinni, de apja gyors közbelépésének köszönhetően megmenekült. Évekkel a háború után újra találkozott ezzel a férfival, aki addigra az Államvédelmi Hatóság őrnagya lett.

    Székely Éva 1927-ben született Budapesten. A holokauszt idején többször vitték kényszermunkára Magyarországon, majd védett házakban élt Budapesten. Már az 1940-es években nagyon eredményesen úszott, több bajnokságot is megnyert. A háború után az 1952-es olimpián Helsinkiben aranyérmet nyert nyert, majd 1956-ban az ausztráliai Melbourne-ben ezüstöt.

  • Verő Gábor

    Verő Gábor egy ukrán kápótól brutális bánásmódját idézi fel, amelyben bátyját részesítette az auszriai Ebensee-ben lévő koncentrációs táborban. Bátyja nem sokkal a felszabadítás előtt vesztette életét.

    Verő Gábor 1925-ben született Békéscsabán, ortodox zsidó családba. 1944-ben Auschwitz- Birkenauba deportálták, onnan Németországba a falkenbergi táborba, majd az Ausztriába, Ebensee-be. Itt szabadították fel az amerikai csapatok 1945-ben. A háború után történész lett, a Magyar Nemzeti Archívum igazgatója. 2004-ben a Holokauszt Dokumentációs Központ Közalapítvány elnökhelyettese lett.

  • Kármán György

    Kármán György felidézi, nem zsidó osztálytársai milyen antiszemita bánásmódban részesítették szegedi gimnáziumi évei alatt, illetve elmondja, hogyan reagált egy tanára a diáktársak megjegyzéseire.

    Kármán György 1933-ban született Szegeden. 11 éves volt, amikor Szeged teljes zsidóságát a helyi gettóba kényszerítették. Néhány hónappal később az osztrák Weitra koncentrációs táborba szállították, majd Strasshofba és Schützenbergbe. A háború után ismert zenész lett: orgona- és zongoraművész.

  • Kis György

    Kis György katolikus pap a Holokauszt alatt zsidókat mentett. Az interjúrészletben a propaganda erejéről és befolyásáról beszél.

    Kis György 1914-ben született Adonyban. Családja zsidó származású, de nagyszülei még jóval a 20. század fordulója előtt áttértek a katolikus vallásra. György már vallásos, katolikus szellemben nevelkedett és katolikus pap lett. A holokauszt alatt zsidó emberek mentésében, segítésében részt vett. A háború után a magyar kommunista hatóságok üldözésének célpontjává vált.

  • Deák Ervin

    Deák Ervin sosem volt jó latinból, de valamiért mégis magával vitte latinkönyvét a gettóba. Megismerkedett egy idős férfival, aki rettenetes állapotban volt, egyedül, elszakítva a családjától. Amikor az meglátta Ervinnél a latinkönyvet, elárulta, hogy latintanár volt, és felajánlotta, hogy szívesen tanítja a fiút ott a gettóban. Ervin nem merte megmondani, hogy nem szereti a latint, „elviselte” ezeket az alkalmakat, mert úgy érezte, ezzel segíthet a férfin, akinek így valamelyest visszaadhatott egy darabot régi életéből: úgy érezhette naponta pár órára, hogy ember újra. Latintanár, akinek tanítványa van.

    Deák Ervin Bécsben született 1929-ben. Szüleivel és nővérével az Anschluss után tértek vissza Magyarországra. A német megszállás után a család svájci védlevéllel csillagos házakban élt, majd a gettóba hurcolták őket. Nővérét munkatáborokba vitték, ott is szabadult fel, de hosszú ideig olyan rossz állapotban volt, hogy azt sem tudta megmondani, hová való. Őt szüleivel szovjet katonák szabadították fel a budapesti gettóban, 1945. január 18-án.

    Ervin életét a könyvek, a zene és a matematika szeretete határozta meg, később a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai Kutatóintézeténél dolgozott.

  • Erdélyi Lajos

    A Marosvásárhelyről származó Erdélyi Lajos az erdélyi magyar bevonulásról beszél. Arról, hogyan fogadták ezt az erdélyi zsidók és nem zsidók, illetve, hogy milyen hatással volt ez a helyi zsidók életére. Felidézi, hogy zsidósága miatt nem vették fel gimnáziumba, rádöbben, hogy többé már nem egyenlő tagja a társadalomnak, annak ellenére, hogy a magyar kultúra meghatározó eleme volt létezésének.

    Bio

    Erdélyi Lajos 1929-ben született Marosvásárhelyen. 1936 és 1940 között a zsidó elemiben, majd a gimnáziumban, illetve a kolozsvári Zsidó Líceumban tanul 1944-ig, a német megszállásig. Ezután családjával együtt a marosvásárhelyi gettóba kényszerül, ahonnan Auschwitzba deportálják őket. Édesanyja és húga azonnal a gázkamrákba kerülnek, ő édesapjával néhány nap auschwitzi tartózkodás után munkatranszporttal Schotterwerkébe majd Dörnhauba jut, ahonnan együtt térnek haza közel egyéves lágerélet után 1945 májusában.

    A kolozsvári egyetemről „osztályidegen” apja miatt elbocsájtották. Újságírónak és fotóriporternek áll, portréfotói és az erdélyi zsidó temetőkről készült fotói hazai és nemzetközi kiállításokon vettek részt, fotóalbumait több nyelvre lefordították. Az 1980-as évek végén feleségével Budapestre költöztek, mindkét lányuk az Egyesült Államokban él.

  • Kellner Magda

    Kellner Magda arról mesél, hogy Wallenberg 1944 decemberében - miközben ezrek megmentésén fáradozott - hogyan ment el személyesen egy kétéves kislányért, hogy a viszonylag biztonságos, svéd védettség alatt álló házba vigye őt a szüleihez, amikor az addig őt bújtató keresztény család már nem tudta tovább bújtatni.

  • Heller Ágnes

    Heller Ágnes visszaemlékezik a német megszállás napjára, arra ahogy hazaküldték őket a zsidó iskolából délelőtt, illetve a szüleivel történt beszélgetésre: elmehet-e aznap délután a Zeneakadémiára?

    Heller Ágnes 1929-ben született Budapesten. 1944-ben halálmenetből megszökött, majd védett házba került Budapesen. Élete a nyilosok hatalomátvétele után itt is folyamatos veszélyben volt. A holokauszt után filozófiát tanult és szakmai világhírre tett szert, számos helyen, többek között az Egyesült Államokban is tanított. Filozófus, esztéta a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az ELTE professzora.

  • Bárdos Pál

    Bárdos Pált Makón érte a német megszállás. Visszaemlékezésében feleleveníti megdöbbenését a német katonák civilizálatlan viselkedése nyomán, de leginkább a lakosság jól érzékelhető félelme maradt meg emlékezetében.

    Bárdos Pál 1936-ban született Makón. A makói és a szegedi gettó után ausztriai lágerekbe került, Badenben szabadult fel. Író lett, egyetemi tanár, közel húsz kötete jelent meg, szinte minden művében foglalkozik a vészkorszak eseményeivel, traumájával.

  • Mike Terézia

    Mike Terézia falujától 28 kilométerre, Szentgotthárdon járt iskolába. Március 19-én, vasárnap otthonról utazott vissza Szentgotthárdra. A megszállás hírét a vonatúton hallották. Visszaemlékszik arra, hogy szállásadója aggódva ment elé a vasútállomásra, illetve hogy néhány nap múlva el kellett hagynia a várost.

    Mike Terézia 1927-ben született Szombathelyen. A holokauszt idején a nagykanizsai gettóból került Auschwitz-Birkenauba, majd a ravensbrücki lágerbe.

  • Ferge Zsuzsa

    1944. március 19-én, vasárnap, a zsidó iskolában, ahová Zsuzsa járt, rendes tanítás lett volna, de a megszállás hírére délelőtt hazaküldték a gyerekeket.

    Ferge Zsuzsa 1931-ben született Budapesten. Apai ágon a hires makói főrabbi, Dr. Kecskeméti Ármin unokája. 1944-ben hamis papírokkal, Budapesten bújkált. Szociológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

  • Besnyő György

    1944. március 19-én György otthon volt Újpesten, ahonnan aznap bement Budapestre. Itt végignézte, ahogyan a németek beszállásolják magukat. Arról beszél, mennyire biztak abban, hogy hamarosan véget ér a háború és hogy milyen halálfélelemmel töltötte el őket a megszállás.

    Besnyő György 1919-ben született Újpesten. Munkaszolgálatos volt, majd 1944-ben Bergen-Belsenbe deportálták. A láger felszabadítása után hontalantáborba került.

  • A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapja – április 16.

    Magyarországon 2001 óta április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon kezdődött meg a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján. Az első gettókat a következő településeken hozták létre: Beregszász, Felsővisó, Huszt, Kassa, Kisvárda, Máramarossziget, Mátészalka, Munkács, Nagyszőllős, Nyíregyháza, Sátoraljaújhely, Técső, Ungvár.

    A példátlan gyorsasággal lezajlott gettósítás után mindössze néhány hét alatt, május közepe és július eleje között, a teljes vidéki zsidóságot Auschwitz-Birkenauba deportálták. A magyar vidék zsidóságára a birkenaui lágerben azonnali pusztulás várt. A csekély számú munkaképesnek ítélt ember közül is csak kevesen élték túl a megpróbáltatásokat: a magyar vidék többszázezres zsidóságából mindössze néhány tízezren tértek vissza. A túlélők családjuk, közösségük elvesztése miatt gyakran úgy döntöttek, hogy nem tudnak új életet kezdeni egykori lakóhelyükön, ezért a fővárosban, nagyobb városokban, vagy külföldre emigrálva próbálták békében élni tovább életüket. A meggyilkolt vidéki zsidóság hiánya fájó és pótolhatatlan.

    Az alábbi videó-összeállítás a USC Soá Alapítvány Vizuális Történelmi Archívumában található interjúrészleteket tartalmaz. A megszólaló túlélőket az elsőként létrejött magyarországi gettók egyikébe, vagy másikába – Kassa, Kisvárda, Munkács, Nyíregyháza – zárták. A részletekben a gettóba hurcolás emlékeit, illetve más gettóbeli emlékeket elevenítenek fel.

    Összeállításunkkal az áldozatokra és a túlélőkre emlékezünk.

     

A USC Soá Intézet oktatási tevékenysége Magyarországon

Intézetünk oktatási munkájának középpontjában a tananyagfejlesztés és a tanárképzés áll. Magyarországi kollégákkal, partnerintézményekkel együttműködve, olyan magyar nyelvű és hazai vonatkozású 20. századi történeteket dolgozunk fel multimédiás tananyagokká, melyek a magyar tantervi követelményeknek megfelelnek.

Tanárképzési programunk részeként Videóinterjúk a 21. század oktatásában címmel 2012-ben nemzetközi szakmai továbbképző és tananyagfejlesztő programot indítottunk magyarországi és határon túli tanárok részére. A programban részt vevő kollégák a képzés során megimerkednek a videóinterjúk oktatásbeli használatának lehetőségeivel és módszertanával és a Vizuális Történelmi Archívum egyes interjúinak részleteit tartalmazó multimédiás tananyagot dolgoznak és próbálnak ki. A program során a első évben közel húsz tananyag készült el, a második év képzése tizenöt kolléga részvételével zajlik.

Új programunk részeként rövid, egy és kétnapos helyi és regionális képzéseket szervezünk meglévő anyagaink pedagógiai módszertani megközelítéséről és használatáról vidéki iskolák, pedagógiai központok részére.

IWitness (iwitness.usc.edu) nevű oktatási weboldalunk tanárok és diákok számára készült. A diákok 1,443, jórészt angol nyelvű interjút érhetnek el (néhány nagyar nyelvű visszaemékezés is elérhető): kutathatnak, feladatokat oldhatnak meg és saját multimédia projektet készíthetnek a beépített videó-vágó és szerkesztő program segítségével. Az IWitnessben található interaktív, pedagógiailag kidolgozott feladatok az ismeretek átadása mellett hozzájárulnak a diákok digitalis műveltségének fejlesztéséhez, valamint társadalmi felelősségvállalásra inspirálják őket.

A budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) Könyvtárában (http://www.library.ceu.hu/) teljes egészében elérhető Vizuális Történelmi Archívum interjúira építve az egyetem oktatói számos kurzust indítottak, illetve más egyetemek (pl. Eötvös Loránd Tudományegyetem) egyes tanszékeinek (pszichológia, pedagógia) hallgatói is látogatják az Archívumot.

Magyarországi programjaink a George W. Schaeffer Foundation és a Fischmann Family Foundation nagyvonalú támogatásával valósulnak meg.
 

Az Intézetről:

Steven Spielberg 1994-ben, a Schindler listája című film készítése után alapította a Soá Túlélői Vizuális Történelmi Alapítványt (Survivors of the Shoah Visual History Foundation), melynek elsődleges célja az volt, hogy a holokauszt túlélőinek és szemtanúinak tanúvallomásait videó-interjúk formájában rögzítse. Az Alapítvány munkatársai túlélőkkel (zsidókkal, romákkal, homoszexuálisokkal, Jehova tanúival és fajbiológiai kísérletek elszenvedőivel), felszabadítókkal és a felszabadulást megélt szemtanúkkal, politikai foglyokkal, embermentőkkel és segítségnyújtókkal, valamint a háborús perek résztvevőivel készítettek interjúkat.

1994 óta a USC Soá Alapítvány gyűjteményében több mint 53,000 interjú található, melyet 39 nyelven 61 országban vettek fel; ma ez a gyűjtemény egyike a világ legnagyobb digitális video-archívumainak.

A Vizuális Történelmi Archívum 1358 magyar nyelvű interjút tartalmaz.

A teljes Archívum jelenleg 51 intézményben érhető el, Magyarországon a Közép-európai Egyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Részleges hozzáférés 34 ország 201 intézményében található. A legközelebbi hozzáférési pont ide kattintva tekinthető meg.

2006-ban az Alapítvány a Dél-Kaliforniai Egyetem (University of Southern California) Bölcsészettudományi Karának része lett, új neve: USC Shoah Foundation Institute for Visual History and Education (USC Soá Intézet a Vizuális Történelmért és Oktatásért). A névváltozás egyben az Intézet célkitűzéseinek bővülését is jelzi: célunk, hogy az Intézet videó-interjúiból készült oktatási anyagok használatával küzdjünk az előítéletek, az intolerancia és a fanatizmus ellen, illetve csökkentsük az általuk okozott szenvedést.

Magyarországi munkánkon túl az tananyagaink ma már a világ bármely pontján élő oktatókhoz, diákokhoz és tudósokhoz eljuthatnak. Munkatársaink és partnerintézményeink a túlélőkkel és szemtanúkkal készített interjúk összegyűjtésével megkezdték más népirtások dokumentálását is.