Search

Displaying 1 - 30 of 40 results
Friday, May 24, 2013
Az 1944-es budapesti gettósítás során Ágnesnek sikerült édesanyjával maradni, bár a nyilasok többször is szét akarták őket választani. Kun Ágnes (sz. Boskovitz Ágnes) 1940-ben született Budapesten. Ágnes még egészen kicsi volt, amikor édesapját behívták munkaszolgálatra. 1944 végén édesanyjával az óbudai téglagyárba vitték, ahonnan a budapesti gettóba kellett vonulniuk. A gettót 1945 januárjában szabadították fel a szovjet csapatok. Ágnes édesapja Ukrajnában halt meg.
Friday, May 24, 2013
Éva arról beszél, hogyan élte túl a nyilasok razziáját 1944 telén, Budapesten. Egy fiatal magyar nyilas el akarta vinni, de apja gyors közbelépésének köszönhetően megmenekült. Évekkel a háború után újra találkozott ezzel a férfival, aki addigra az Államvédelmi Hatóság őrnagya lett.
Friday, May 24, 2013
Verő Gábor egy ukrán kápótól brutális bánásmódját idézi fel, amelyben bátyját részesítette az auszriai Ebensee-ben lévő koncentrációs táborban. Bátyja nem sokkal a felszabadítás előtt vesztette életét.
Friday, May 24, 2013
Kármán György felidézi, nem zsidó osztálytársai milyen antiszemita bánásmódban részesítették szegedi gimnáziumi évei alatt, illetve elmondja, hogyan reagált egy tanára a diáktársak megjegyzéseire.Kármán György 1933-ban született Szegeden. 11 éves volt, amikor Szeged teljes zsidóságát a helyi gettóba kényszerítették. Néhány hónappal később az osztrák Weitra koncentrációs táborba szállították, majd Strasshofba és Schützenbergbe. A háború után ismert zenész lett: orgona- és zongoraművész.
Friday, May 24, 2013
Deák Ervin sosem volt jó latinból, de valamiért mégis magával vitte latinkönyvét a gettóba. Megismerkedett egy idős férfival, aki rettenetes állapotban volt, egyedül, elszakítva a családjától. Amikor az meglátta Ervinnél a latinkönyvet, elárulta, hogy latintanár volt, és felajánlotta, hogy szívesen tanítja a fiút ott a gettóban. Ervin nem merte megmondani, hogy nem szereti a latint, „elviselte” ezeket az alkalmakat, mert úgy érezte, ezzel segíthet a férfin, akinek így valamelyest visszaadhatott egy darabot régi életéből: úgy érezhette naponta pár órára, hogy ember újra.
Friday, May 24, 2013
A Marosvásárhelyről származó Erdélyi Lajos az erdélyi magyar bevonulásról beszél. Arról, hogyan fogadták ezt az erdélyi zsidók és nem zsidók, illetve, hogy milyen hatással volt ez a helyi zsidók életére. Felidézi, hogy zsidósága miatt nem vették fel gimnáziumba, rádöbben, hogy többé már nem egyenlő tagja a társadalomnak, annak ellenére, hogy a magyar kultúra meghatározó eleme volt létezésének.
Friday, May 24, 2013
Kellner Magda arról mesél, hogy Wallenberg 1944 decemberében - miközben ezrek megmentésén fáradozott - hogyan ment el személyesen egy kétéves kislányért, hogy a viszonylag biztonságos, svéd védettség alatt álló házba vigye őt a szüleihez, amikor az addig őt bújtató keresztény család már nem tudta tovább bújtatni.
Friday, May 24, 2013
Heller Ágnes visszaemlékezik a német megszállás napjára, arra ahogy hazaküldték őket a zsidó iskolából délelőtt, illetve a szüleivel történt beszélgetésre: elmehet-e aznap délután a Zeneakadémiára?
Friday, May 24, 2013
Bárdos Pált Makón érte a német megszállás. Visszaemlékezésében feleleveníti megdöbbenését a német katonák civilizálatlan viselkedése nyomán, de leginkább a lakosság jól érzékelhető félelme maradt meg emlékezetében. Bárdos Pál 1936-ban született Makón. A makói és a szegedi gettó után ausztriai lágerekbe került, Badenben szabadult fel. Író lett, egyetemi tanár, közel húsz kötete jelent meg, szinte minden művében foglalkozik a vészkorszak eseményeivel, traumájával.
Friday, May 24, 2013
Mike Terézia falujától 28 kilométerre, Szentgotthárdon járt iskolába. Március 19-én, vasárnap otthonról utazott vissza Szentgotthárdra. A megszállás hírét a vonatúton hallották. Visszaemlékszik arra, hogy szállásadója aggódva ment elé a vasútállomásra, illetve hogy néhány nap múlva el kellett hagynia a várost. Mike Terézia 1927-ben született Szombathelyen. A holokauszt idején a nagykanizsai gettóból került Auschwitz-Birkenauba, majd a ravensbrücki lágerbe.
Friday, May 24, 2013
1944. március 19-én, vasárnap, a zsidó iskolában, ahová Zsuzsa járt, rendes tanítás lett volna, de a megszállás hírére délelőtt hazaküldték a gyerekeket. Ferge Zsuzsa 1931-ben született Budapesten. Apai ágon a hires makói főrabbi, Dr. Kecskeméti Ármin unokája. 1944-ben hamis papírokkal, Budapesten bújkált. Szociológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Friday, May 24, 2013
1944. március 19-én György otthon volt Újpesten, ahonnan aznap bement Budapestre. Itt végignézte, ahogyan a németek beszállásolják magukat. Arról beszél, mennyire biztak abban, hogy hamarosan véget ér a háború és hogy milyen halálfélelemmel töltötte el őket a megszállás. Besnyő György 1919-ben született Újpesten. Munkaszolgálatos volt, majd 1944-ben Bergen-Belsenbe deportálták. A láger felszabadítása után hontalantáborba került.
Friday, May 24, 2013
1913-ban született Erdélyben, Segesváron (ma Románia). Építész édesapja Erdély I. világháborút követő Romániához csatolása után nem akart román állampolgár lenni, inkább áthelyezését kérte Budapestre. 1931-ben Svédországban élő nagybátyja kivitette Magdát Svédországba. 1944 nyarán Svédországban élő nagynénje levele nyomán az egész család svéd menlevelet kap, Magda megismerkedik Raoul Wallenberggel és svéd nyelvtudásának munkát kap a követség mentési akcióinak adminisztrációjában.
Friday, May 24, 2013
Erdélyi Lajos 1929-ben született Marosvásárhelyen. 1936 és 1940 között a zsidó elemiben, majd a gimnáziumban, illetve a kolozsvári Zsidó Líceumban tanul 1944-ig, a német megszállásig. Ezután családjával együtt a marosvásárhelyi gettóba kényszerül, ahonnan Auschwitzba deportálják őket. Édesanyja és húga azonnal a gázkamrákba kerülnek, ő édesapjával néhány nap auschwitzi tartózkodás után munkatranszporttal Schotterwerkébe majd Dörnhauba jut, ahonnan együtt térnek haza közel egyéves lágerélet után 1945 májusában.
Friday, May 24, 2013
Deák Ervin Bécsben született 1929-ben. Szüleivel és nővérével az Anschluss után tértek vissza Magyarországra. A német megszállás után a család svájci védlevéllel csillagos házakban élt, majd a gettóba hurcolták őket. Nővérét munkatáborokba vitték, ott is szabadult fel, de hosszú ideig olyan rossz állapotban volt, hogy azt sem tudta megmondani, hová való. Őt szüleivel szovjet katonák szabadították fel a budapesti gettóban, 1945. január 18-án.
Friday, May 24, 2013
Ágnes describes ghettoization procedures in Budapest in 1944 and explains how she was able to stay with her mother during a selection conducted by Hungary’s Arrow Cross party members.
Friday, May 24, 2013
Jewish Holocaust Survivor Interview language: Hungarian György Kármán recalls the antisemitic treatment he received from non-Jewish students in the high school he attended in Szeged, Hungary, during the war, and explains how his teacher reacted to the students’ derogatory remarks.
Friday, May 24, 2013
Jewish Holocaust Survivor Interview language: Hungarian Gábor Verő recalls the brutal treatment his brother endured from a Ukrainian kapo (prisoner who worked inside of camps) at the Ebensee concentration camp in Austria.  He describes his brother’s death shortly before liberation.
Friday, May 24, 2013
Jewish Holocaust SurvivorInterview language: HungarianÉva explains how she survived a roundup of Jews by Hungary’s Arrow Cross party members in Budapest in winter 1944. A young Hungarian Nazi came to take Eva, but spared her at the last minute due to Eva's father's quick thinking. Years after the war, she encountered the man again, this time as a high-ranking political police officer in then-Communist Hungary.
Tuesday, May 28, 2013
Egy pillanat alatt kellett eldönteni, hogy merjem-e, vagy ne merjem. —Somlyó György
Tuesday, May 28, 2013
Tuesday, May 28, 2013
Tuesday, May 28, 2013
Tuesday, May 28, 2013
Tuesday, May 28, 2013
Tuesday, May 28, 2013
Tuesday, May 28, 2013
Tuesday, May 28, 2013
Tuesday, May 28, 2013
Tuesday, May 28, 2013

Pages